Lk 22,14-20 (Káldi-Neovulgáta)
Amikor eljött az óra, asztalhoz ült az apostolokkal együtt, és azt mondta nekik: »Vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát, mielőtt szenvednék. Mert mondom nektek: többé nem eszem belőle, amíg be nem teljesedik az Isten országában.« Azután fogta a kelyhet, hálát adott, és így szólt: »Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között. Mert mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa.« Aztán fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: »Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt tegyétek az én emlékezetemre!« Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet, és azt mondta: »Ez a kehely az új szövetségaz én véremben, amely értetek kiontatik.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 22,14-20 (Szent István Társulati Biblia)
Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: „Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.” Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 22,14-20 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, és ezt mondta nekik: – Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megünnepeljem veletek ezt a húsvétot. Mert mondom nektek, hogy többé nem ünneplem meg, amíg el nem nyeri teljes jelentését Isten országában. Azután fogta a kelyhet, hálát adott, és így szólt: – Vegyétek, és osszátok el magatok között, mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön Isten országa! Aztán fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, nekik adta, és ezt mondta: – Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! Ugyanígy, miután megvacsoráztak, fogta a kelyhet, és ezt mondta: – E kehely az új szövetség az én vérem által, amely értetek ontatik.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 22,14-20 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
Mikor eljött az ideje, asztalhoz telepedett tizenkét apostolával. Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, soha többé nem eszem ezt, amíg be nem teljesedik Isten országában.” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: „Vegyétek és osszátok el magatok közt. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig a napig, amíg el nem jön Isten országa.” Aztán kenyeret vett kezébe, hálát adott, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt cselekedjétek emlékezetemre.” Ugyanígy a vacsora után fogta a kelyhet és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amit értetek ontok.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
